Légúti allergia és szénanátha: tünetek, okok, kezelés

A légúti allergia ma az egyik leggyakoribb krónikus panasz. Leggismertebb formája a szénanátha (allergiás nátha), de az allergia az alsó légutakat is érintheti, és allergiás asztmát okozhat. Ebben a cikkben összefoglaljuk, mi áll a háttérben, hogyan ismerhető fel, és milyen kezelési lehetőségek vannak.

Mi az allergia?

Az allergia az immunrendszer túlzott reakciója olyan anyagokra, amelyek a legtöbb ember számára ártalmatlanok. Ezeket allergéneknek nevezzük. Az allergiás szervezet „ellenségként” kezeli például a virágport, és gyulladásos reakciót indít ellene. Ennek során hisztamin és más anyagok szabadulnak fel, ezek okozzák a jól ismert tüneteket.

Leggyakoribb légúti allergének

• Pollenek: fák (mogyoró, éger, nyír), füvek, gyomok, Magyarországon különösen a parlagfű,
• poratka,
• állatszőr, -hám (macska, kutya, ló),
• penészgomba-spórák.

Miért egyre gyakoribb?

Pontos oka nem ismert, valószínűleg több tényező együtt áll a háttérben:

• Öröklődés: ha a szülők allergiásak, a gyermeknél is nagyobb az esély.
• A „higiénia-elmélet”: a nagyon tiszta környezetben felnövő gyermekek immunrendszere kevesebb mikrobával találkozik, és hajlamosabb lehet túlreagálni.
• Légszennyezés: a szmog és a dízelkorom irritálja a nyálkahártyát, és erősítheti az allergiás reakciót.
• Éghajlatváltozás: hosszabb pollenszezonok, több pollen a levegőben.

A szénanátha tünetei

• vizes orrfolyás, orrdugulás,
• sorozatos tüsszögés,
• orr-, szem- és szájpadlásviszketés,
• könnyezés, kötőhártya-gyulladás,
• fáradtság, rosszabb alvás.

A szénanátha lehet szezonális (pollenek okozzák, csak bizonyos hónapokban jelentkezik) vagy egész éves (poratka, állatszőr, penész). A tünetek hasonlítanak a náthára, de a szénanáthánál nincs láz, és a panaszok hetekig, hónapokig tartanak.

Allergiás asztma

Ha az allergiás gyulladás az alsó légutakat is érinti, nehézlégzés, sípoló légzés, mellkasi szorítás és köhögés jelentkezhet. A kezeletlen szénanátha növeli az asztma kialakulásának kockázatát, ezért a szénanáthát sem érdemes félvállról venni. Az asztmáról bővebben ebben a cikkben írunk.

Allergiatesztek: mi van, ha negatív?

Az allergiát leggyakrabban bőrpróbával (prick-teszt: az alkar bőrébe kis mennyiségű allergénkivonatot juttatnak) vagy vérvizsgálattal (specifikus IgE-szint) mutatják ki. Kisgyermekeknél, vagy ha a bőrpróba nem végezhető el, többnyire vérvételt alkalmaznak.

Előfordul, hogy a tünetek egyértelműen allergiásnak tűnnek, a teszt mégis negatív. Ennek több oka lehet: a vizsgált allergénkör nem tartalmazta a kiváltót, a beteg antihisztamint szedett a teszt előtt, vagy a panaszokat nem allergia, hanem például nem allergiás nátha okozza. Ilyenkor érdemes a másik típusú vizsgálatot is elvégezni, illetve allergológussal egyeztetni.

Hogyan kezelik a légúti allergiát és a szénanáthát?

A szénanátha kezelése több lépésből áll, és allergológus vagy háziorvos segítségével érdemes összeállítani:

1. Az allergén kerülése: pollenszezonban zárt ablak éjszaka, zuhany és hajmosás lefekvés előtt, poratka elleni ágyneműhuzat, rendszeres porszívózás HEPA-szűrővel.
2. Gyógyszerek: antihisztaminok, szteroidos orrsprayk, szemcseppek, orvosi javaslat alapján.
3. Sós vizes orröblítés: jól dokumentált, olcsó és biztonságos kiegészítés, amely kimossa az orrból a polleneket.
4. Allergén-immunterápia („deszenzibilizálás”): az egyetlen kezelés, amely hosszú távon az allergia lefolyását is befolyásolhatja. Allergológus dönt róla.

És a sóterápia?

Sok allergiás kiegészítésként a sóklímát is kipróbálja, mert pollenszegény, tiszta levegőjű környezetet és kellemes légzésérzetet ad. Hogy mire számíthat reálisan, azt külön cikkben foglaltuk össze: Allergia és sóterápia: reális elvárások.

A cikk általános tájékoztatást nyújt, nem helyettesíti az orvosi diagnózist és kezelést. Allergiás panaszok esetén forduljon háziorvosához vagy allergológushoz.