Asztma: tünetek, típusok és kezelés közérthetően

Az asztma (tüdőasztma, asthma bronchiale) a légutak tartós gyulladásával járó betegség. Az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint 2019-ben világszerte mintegy 262 millió ember élt asztmával, gyermekek és felnőttek egyaránt. A jó hír, hogy megfelelő kezeléssel a legtöbb asztmás teljes, aktív életet élhet. Ebben a cikkben összefoglaljuk, mi történik a légutakban, milyen tünetekre kell figyelni, és hogyan kezelik ma az asztmát.

Mi történik asztmában?

Asztmában a hörgők nyálkahártyája tartósan gyulladt és túlérzékeny. Ha a légutak valamilyen kiváltó tényezővel találkoznak (pollen, por, füst, hideg levegő, fertőzés, megerőltetés), három dolog történik egyszerre:

• a hörgők körüli izmok összehúzódnak,
• a nyálkahártya megduzzad,
• több és sűrűbb nyák termelődik.

Mindhárom szűkíti a légutakat, ezért nehezebb lesz a levegő ki- és beáramlása.

Az asztma tünetei

• nehézlégzés, légszomj,
• sípoló, zihálós légzés (gyakran szabad füllel is hallható),
• köhögés, különösen éjszaka vagy hajnalban,
• mellkasi szorító érzés.

A tünetek jellemzően hullámzanak: lehetnek hetekig enyhék, majd egy fertőzés vagy allergiaszezon idején felerősödnek. Van, akinél az egyetlen tünet a makacs, száraz köhögés.

Az asztma fajtái

Allergiás (extrinzik) asztma: a leggyakoribb forma, különösen gyermekkorban. Allergének, például pollen, poratka, állatszőr vagy penészspóra váltják ki. Gyakran jár együtt szénanáthával vagy ekcémával. Az allergének allergiateszttel kimutathatók.

Nem allergiás (intrinzik) asztma: gyakrabban kezdődik felnőttkorban, kiválthatja légúti fertőzés, hideg levegő, stressz vagy irritáló anyagok. Allergiateszttel nem mutatható ki kiváltó ok.

Terheléses asztma: a tünetek fizikai megterhelés alatt vagy után jelentkeznek.

Foglalkozási asztma: munkahelyi anyagok váltják ki, például liszt- és faporok, festékek, oldószerek, egyes fémek vagy vegyszerek.

Gyógyszer okozta asztma: egyeseknél bizonyos fájdalomcsillapítók (például az aszpirin) válthatnak ki rohamot.

Mi az asztmás roham, és mikor veszélyes?

Asztmás rohamról akkor beszélünk, amikor a tünetek hirtelen felerősödnek. Enyhe roham esetén az orvos által előírt gyors hatású inhaláló általában néhány perc alatt enyhülést hoz. Az asztma azonban életveszélyes is lehet, ezért fontos ismerni a vészjeleket.

Azonnal hívja a 112-t, ha:

• a gyors hatású inhaláló nem segít, vagy a hatása rövid ideig tart,
• a beteg nem tud mondatokban beszélni,
• az ajkak, ujjak kékes színűek,
• a beteg zavart, aluszékony, kimerült.

Hogyan kezelik ma az asztmát?

Az asztma kezelése orvosi feladat, és mindig egyénre szabott. Alapelemei:

• Gyulladáscsökkentő (fenntartó) inhalálók: rendszeres használatuk csökkenti a légutak gyulladását és a rohamok számát.
• Gyors hatású hörgőtágítók: a hirtelen tünetek enyhítésére.
• A kiváltó tényezők kerülése: dohányfüst, ismert allergének, poratka, penész.
• Asztma-akcióterv: írásos terv arról, mit tegyen a beteg, ha rosszabbodnak a tünetei.
• Rendszeres kontroll a légzésfunkció és a gyógyszeradag ellenőrzésére.

Az inhalálót soha ne hagyja el, és az adagját se csökkentse orvosi egyeztetés nélkül, akkor sem, ha jól érzi magát. Sokszor éppen a fenntartó kezelés miatt nincsenek tünetek.

Hol a helye a sóterápiának?

Sok asztmás érdeklődik a sóterápia iránt mint természetes kiegészítő lehetőség iránt. Hogy erről mit tudunk ma, és mit nem, azt külön cikkben foglaltuk össze: Sóterápia és asztma: mit mond a kutatás?

A cikk általános tájékoztatást nyújt, nem helyettesíti az orvosi diagnózist és kezelést. Panaszai esetén forduljon háziorvosához vagy tüdőgyógyászhoz.